Hú, tök nehéz az első bejegyzést elkezdeni. Itt ülök már vagy 10 perce az üres oldal előtt, jön ezerféle gondolat, csak lövésem sincs, hogyan kezdjek bele.
Nos, a téma a párkapcsolatok. Ugyan a "pár" szóba nem igazán fér bele egy harmadik, mégis sokszor megtörténik. Többféle variája lehet a dolognak, én most arról fogok írni, amikor az a "harmadik" nem tudja, hogy az.
A tipikus eset az szokott lenni, hogy egy pasi elkezdi csapni a szelet egy nőnek. Előbb-utóbb szóba kerül a másik múltja, s annak magánéleti része. Ilyenkor a pasi elmondja, hogy volt egy felesége/élettársa, van x közös gyerek, de már nem élnek együtt, stb. Mindez lehet, hogy igaz is - az ellenkezője hamar kiderül a napi rutinból -, amit viszont nem tudhat az ember lánya, hogy mennyire is lett kimondva a korábbi páros között, hogy kész, vége, mindenki éli a maga életét. Igaz, ez sem könnyű feladat, ritka az olyan ex pár, akik szépen meg tudják beszélni a továbbiakat, a közös gyerekek ügyét, az esetleges anyagi javak elosztását, s ki-ki elégedetten él tovább. Sokkal logikusabb az a szitu, hogy mivel maga a párkapcsolat azért szűnt meg, mert már nem nagyon bírják egymást, hát ezeket sem beszélik meg. Merthogy hogy volt a vége? Veszekedés, veszekedés, veszekedés. Már semmiben sem értették meg egymást, akkor ugyan miért jutnának dűlőre fontos kérdésekben. Ki-ki mondja a magáét, mindkettőnek megvan a saját igaza, csak épp ha ezt össze tudnák egyeztetni, akkor pont nem mennének szét. :)
Szóval tisztázatlan körülmények között szétköltöznek. Az is esélyes, hogy érzelmi szálak még vannak közöttük - nem csak harag -, de együtt élni már nem tudnak. Telik-múlik az idő, s jön a vágy egy párkapcsolatra, egy új nőre. Szétnéz a férfiember, s kiszemel magának valakit. Valahogy szóba elegyednek, s elkezd alakulni a kapcsolat. Ismerkedés, beszélgetések, s aztán ha kellemesen érzik magukat a másik társaságában, lassan szorosabbra fűződik a kapcsolat. Nyilván érzelmek is lesznek, és bár manapság divat azt mondani a nőkre is, hogy bármire képesek érzelmek nélkül is, én meg azt gondolom, hogy ez gyári kód, s egy nő érzelmek nélkül nem bújik össze a pasival.
Szóval ott tartunk, hogy a független, tiszta szándékú nőszemély be lett hálózva, élvezi az új kapcsolatot, s esélyes, hogy a pasi is, hisz másképp miért csinálná. Aztán egyszer csak előkerül a külön élő ex, aki a tisztázatlan helyzet miatt lehet hogy nem is tudja, hogy ő ex. Bár logikus lenne a következtetés, meg különben se kell már neki a pasi, na de mi az, hogy a fickó egy másik nővel jól merészeli érezni magát? Miért nem szenved még mindig őmiatta? Hogy képzeli, hogy másra mosolyog, és mi az, hogy valaki más rámosolyog?
Ilyenkor lesz az új barátnő kapásból a "büdös kurva". Hogy mit érez ilyenkor a hirtelen harmadikká vált nő? Egyáltalán vannak-e érzelmei? Kit érdekel? Akkor is ő az a szemét, aki elcsábította a pasit. Igaz, hogy a "büdös kurva" nem is létezett volna, ha van még működő párkapcsolat, és pont ő a legártatlanabb az egész történetben, de milyen jól rá lehet fogni mindent. Szerencsétlen nő meg hirtelen abban a szituban találja magát, hogy ott áll a friss érzéseivel - merthogy már szereti a pasit -, s közben ő lesz kikiáltva bűnösnek. Ő meg csak kapkodja a fejét, hogy most akkor mi is van? Szereti a pasit, de egy másik nő mit keres az életében? Kell az a pasi ilyen áron is? Ááá, így már esélytelen a dolog, meg van mérgezve. Vagy most a pasit kéne szidni, hogy miért sodorta ilyen szituba a nőt? Vagy az ex kéne hogy szidja a pasit? Mondjuk ez érdekes, mert hasonló szitu úgy is szokott lenni, hogy a fickó pontosan tudatában van a helyzetének, s egy látszólag fenntartott házasságból kukucskál folyton ki, de a feleségek akkor sem a férjekre szoktak haragudni, hanem a másik nőre. Hogy miért? Sérül az egójuk? Ha az a másik szebb, akkor nyilván meg kéne fojtani egy kanál vízben. Meg különben is nem ő szült x gyereket annak a pasinak, nem ő mosta a gatyáit, hát mit képzel. Pedig az a "harmadik" nem képzel semmit. Nem akart vetélytárs lenni, de még csak szebb sem akart lenni, vagy fiatalabb, vagy vonzóbb, vagy akármilyen. Egyszerűen csak létezik, és elfogadta egy függetlennek vélt pasi közeledését.
Hogy mi a megoldás egy ilyen szitura? Lehet, hogy sírva, de kilépni a dologból. Max. elrakni szép emléknek a kellemes perceket, s közben visszazárni az épp hogy csak kibújt érzelmeket. Ja, és közben megküzdeni még némi bűntudattal is az el nem követett bűnökért...
__________________________________________________________
Ha lesz olvasóm, lehet, hogy ebből az írásból vita lesz. Merthogy lehet ezer variája egy hasonló szitunak. Lehet, hogy a harmadik tud a háttérről, mégis belemegy. Akkor megint más a helyzet. Hogy ki kifelé milyen érzelmekkel van, megintcsak sokféle lehet. Ha gyerek van a dologban, az is csavarhat az egészen egyet, mert nem mindegy hány gyerek, milyen korú, milyen viszonyban van a szüleivel, kinek mennyire fontos, stb. Sokan játszanak színházat úgymond a gyerek miatt, van amikor csak "takarónak" használják a gyereket, rosszabb esetben zsarolásnak. Aztán ott van az a szitu, amikor a nő a kikacsintgatós, az megint más megítélés alá esik.
Ebben az utolsó mondatban volt a kulcsszó. Megtaláltad Kedves Olvasó? Megítélés, ítélet... Na ez az, ami nem a mi dolgunk. :)